Kutatások szerint a bokaficam a leggyakrabban előforduló mozgásszervi sérülés mind a sportolók, mind a szabadidős tevékenységet folytatók körében. Az elszenvedő emberek 80%-ának újra kificamodik a bokája egy éven belül. A sorozatos sérülés és kezelés hiányában sokszor egy év után is fájdalomról, funkcióvesztésről és krónikus instabilitásról számolnak be a páciensek. A funkcióvesztések közé tartozik a mozgástartomány csökkenése, károsodott neuromuszkuláris kontroll, és a megváltozott funkcionális mozgásminták.
Mit okoz a mozgástartomány csökkenése?
Egy trauma után minden esetben korlátozottá válik az ugrócsont (talus) ízületben létrejövő mozgása. A korlátozottság miatt a boka mozgása is lecsökken, főleg a dorsalflexiós mozgás. Igaz, ez a limitáltság látszólag nem okoz problémát mert járásnál csak 10 fokos, futásnál pedig 20-30 fokos dorsalflexiós mozgástartományra van szükségünk, de a nem optimális mozgás miatt a következő problémákat okozza:
- Propriocepcio és motoros kontroll elvesztését
- Körülötte lévő izomzat feszességét
- Csökkenti az ellenkező láb lépéshosszát
- Csökkenti a landolási mechanizmusok hatékonyságát
- Plantar fascitis
- Patella tendinopathia
- Fokozza a térd instabilitását és a valgus állást a térdben
- Növeli a lumbális gerinc flexiós mozgását
Mi számít normális mozgástartománynak?
A szakirodalom áttekintése után láthatjuk, hogy a mérési metódus befolyásolja a boka mobilitásának mértékét. Az átlagos dorsalflexiós mobilitás 30,8± 5,8 de a mérések nagy része nyílt kinematikus láncban történik. Több kutatás a zárt kinematikus láncban mért eredményeket alkalmasabbnak találta a diszfunkciók kiszűrésére, mint a passzív méréseket. Ezért fiziológiásnak a 35-40 fok közötti eredményt tekinthetjük.
Hogy tudjuk tesztelni a boka mobilitását?
Sérülés elkerülése érdekében szükségünk van egy gyors szűrőre, ami megmutatja, hogy optimális-e a bokánk mozgástartománya és ezzel egy sérülés rizikófaktora mennyire magas vagy alacsony. A nemzetközileg valid mérés zárt kinematikus láncban egy módosított kitörés pozícióban mérte a mozgástartományt, de az állással járó egyensúlyozó, neuromuszkuláris motoros kontrollal járó izomfeszüléseket nem vette figyelembe.
Gourlay és munkatársai tanulmányában 30 amatőr sportolót (17 nő és 13 férfi) teszteltek a hagyományos kitörés pozícióban digitális dőlésmérővel és az FMS által megalkotott ankle clearing teszt segítségével. Az adatok összehasonlítása utána 3 pozíciót határoztak meg. (1) Amikor a térd a belső boka vonala mögött van (behind), (2) amikor a térd a belső boka vonalában található (within) és (3) amikor a térd a belső boka vonalán túl található(beyond).
Behind: 33,5±2.0
Within: 38,6±1.2
Beyond: 43,0±0.78
Több kutatás bebizonyította, hogy a 34 fok alatti ROM ötszörösére növeli a sérülés kockázatát, ezért a “behind” pozíció problémát jelez. Ezt piros lámpával jelzi az FMS rendszere. Ebben a tartományban érdemes a problémával foglalkozni.
43 fok fölött a sérülés veszélye alacsony ezért “beyond” értékeléssel zöld lámpát kap a páciens.
Mivel nincs szignifikáns különbség a “behind” és “within” és a “beyond” és “within” csoport között, ezért a “within” a közlekedésből jól ismert narancssárga jelzést kapja. A szakirodalom szerint nincs kimutatható megemelkedett sérülésveszély, de nem is optimális. Figyelmeztetés, hogy ezzel foglalkozni kell.
Érdemes odafigyelni a boka mozgástartományára mert sok sérülés elkerülhető. Az FMS mozgásminta szűrés a boka mobilitásán túl az egész test mozgását vizsgálja.
Irodalomjegyzék:
The Reliability and Criterion Validity of a Novel Dorsiflexion Range of Motion Screen
Jenna Gourlay, DPT; Garrett Bullock, DPT; Allison Weaver, DPT; Kyle Matsel, DPT; Kyle Kiesel, PhD; Phillip Plisky, DSc
Effects of ankle dorsiflexion range and pre-exercise calf muscle stretching on injury risk in Army recruits.
Pope R, Herbert R, Kirwan J.
The Effect of Lateral Ankle Sprain on Dorsiflexion Range of Motion, Posterior Talar Glide, and Joint Laxity
Craig R. Denegar, PhD; Jay Hertel, Phd; Jose Fonseca, MS
Weight-Bearing Dorsiflexion Range of Motion and Landing Biomechanics in Individuals With Chronic Ankle Instability
Matthew C. Hoch, Phd; Kelley E. Farwell, MSEd; Stacey L. Gaven, Phd; Joshua T. Weinhandl, Phd;
Reliability of Three Measures of Ankle Dorsiflexion Range of Motion
Megan M. Konor; Sam Morton, MS; Joan M Eckerson, Phd; Terry L. Grindstaff, Phd;
Initial Changes in Posterior Talar Glide and Dorsiflexion of the Ankle After Mobilization With Movement in Individuals With Recurrent Ankle Sprain
Bill Vincenzo, Phd; Michelle Branjerdporn; Pam Teys; Kate Jordan;
