Azok az egyszerű dolgok, mint a melltartó bekapcsolása, vagy egy könyv levétele a polcról is lehetetlennek tűnő feladatok? Akkor lehet, hogy te is befagyott váll szindrómában szenvedsz. Ez a vállfájás egyik fajtája, amely sajátos tünetekkel rendelkezik. Szerencsére kezelhető, bár a teljes felépülés időbe telik.
vállízület az egyik legösszetettebb ízületünk, ami rendkívül sokféle funkciót lát el. Ínak, szalagok és izmok kapcsolódnak össze benne, ezek kapcsolják a kart a törzshöz. A befagyott váll szindróma, orvosi nevén Adhesiv capsulitis vagy Periarthritis humeroscapularis, a váll és a környező lágy szövetek krónikus gyulladásos betegsége. Ha az ízületet körülvevő kötőszövetek gyulladásba kerülnek, megvastagodnak, 3-4 mm-ről akár 1-2 cm vastagságúra, merevvé és kötötté válnak, akadályozva ezzel az ízület mozgását. Ezzel elindul egy ördögi kör, mivel a beteg nem fogja tudni mozgatni a végtagot, így az ízület mindig kötöttebbé és merevebbé válik, a lágyrészek hegesedni kezdenek és „befagy a váll”.
A befagyott váll szindróma főleg a 40–60 éves embereket érinti – a nőket gyakrabban, mint a férfiakat. Az orvosok is csupán találgatni tudják, hogy milyen tényezők lehetnek felelősek kialakulásáért. Általában akkor figyelhető meg, ha valamilyen oknál fogva tartósan nem mozgatjuk a vállunkat, pl. műtét után, amikor hosszú ideig nyugalomba van helyezve az ízület. Előidézhetik továbbá hormonzavarok is, többek között az inzulin működésének zavarai, vagy a már kialakult cukorbetegség. Megemeli a kockázatát a pajzsmirigyhormon funkciójának romlása, sőt szívbetegség és Parkinson-kór esetén is növekedhet a befagyott váll gyakorisága.
A szindróma lassan, fokozatosan alakul ki. Az első 2-3 hónapban a váll nagy fájdalmak árán, de még mozgatható. A következő 4-6 hónapban csökken ugyan a fájdalom, ellenben a merevség fokozódik. Ezt követi az „olvadási időszak”, amely akár egy évig is eltarthat, ez alatt az idő alatt, fokozatosan ismét mozgathatóvá válhat az ízület. Befagyott váll esetén a betegek nyugalmi állapotban is jelentkező, folyamatos fájdalomról panaszkodnak. Mozgásuk nehézkessé válik és ez már a mindennapi cselekvésekben is korlátozza őket: nehézséget okoz a fésülködés, a fogmosás, az öltözködés, illetve alvás közben nem tudnak az érintett oldalra fordulni.
A befagyás kezelésére leginkább többféle gyógytorna gyakorlatot szoktak javasolni. A fájdalom erősségétől függően kortikoszteroidos és érzéstelenítő injekciókat is kaphatunk az ízületbe a fájdalom enyhítésére. Az első vizsgálatot fájdalomterapeuta vagy reumatológus szakorvos végzi, majd jó esetben gyógytorna kezeléssel teljesen meggyógyítható a fájdalom. Az esetek nagyon kis százalékában akár műtéti kezelésre is szükség lehet, ez azt jelenti, hogy artroszkópos műtét segítségével fellazítják az ízületet, hogy az szabadon tudjon mozogni, majd gyógytorna segítségével állítják helyre a mozgási képességet. Szerencsére erre ritkán van szükség. Ritka, hogy a vállfagyás ugyanabba a vállba térjen vissza, egyeseknél azonban idővel kifejlődhetnek a tünetek a másik vállban is.
Nyújtó gyakorlatok befagyott vállhoz
A gyakorlatok elvégzése előtt mindig melegítsd fel a vállad. A legjobb módszer erre egy meleg zuhany vagy fürdés 10–15 percig. Használhatsz nedves melegítőt vagy mikrohullámú sütőben melegített nedves törülközőt is, de az nem olyan hatékony. A következő gyakorlatok végrehajtásakor feszülésig nyújtózkodj úgy, hogy még ne fájjon.
Inga nyújtás:
Támaszkodj meg kissé előre hajolva egy asztalon vagy széken, a fájós vállad hagyd lógni, majd lendítsd kis körben. Mindkét irányban ismételd 10-szer, naponta egy alkalommal. A tünetek javulásával növeld a kör átmérőjét, de soha ne erőltesd.
Törölköző nyújtás:
Fogj meg egy nagyobb törölközőt mindkét kezeddel a hátad mögött és tartsd vízszintes helyzetben. A jó karoddal húzd felfelé a fájósat, hogy az nyúlhasson. Naponta 10-20-szor ismételd meg a mozdulatot.
Ujj-járás:
Állj egy fallal szemben háromnegyed karnyújtásnyi távolságra. Ujjaiddal pókszerűen lépkedj a falon derekadtól a váll magasságáig, vagy ameddig kényelmes felemelni a karod. Az ujjaidnak kell végeznie a munkát, nem a válladnak. Lassan engedd le a karodat (ha szükséges, a jó kar segítségével), és ismételd meg. Végezd ezt a gyakorlatot naponta 10-20 alkalommal.
Keresztirányú elérés:
Ülve, vagy állva, jól működő karoddal emeld meg az érintett karod a könyöknél tartva, majd emeld fel és a testen át, enyhe nyomást gyakorolva, nyújtsd a vállad. Tartsd így 15-20 másodpercig. Ezt napi 10-20 alkalommal végezd el.
Hónalj nyújtás:
Jó karoddal emeld fel az érintett karod egy körülbelül mellig érő polcra. Óvatosan hajlítsd meg térdeid, kinyitva a hónaljat. Enyhén mélyítsd el térdhajlatod, finoman nyújtva a hónaljad, majd egyenesítsd ki. Minden térdhajlítással nyújts egy kicsit tovább, de ne erőltesd. Naponta ismételd 10-20 alkalommal.
Miután javult a mozgástartományod, gumikötéllel is végezhetsz erősítő gyakorlatokat. Az erősítés előtt mindenképp melegíts be.
Kifelé forgás:
Fogj a kezedbe egy gumiszalagot, könyökeid 90 fokos szögben legyenek. Forgasd kifelé az érintett kar alsó részét két vagy három hüvelyknyire, és tartsd öt másodpercig. Ismételd meg 10-15 alkalommal, naponta egyszer.
Befelé forgatás:
Állj egy zárt ajtó mellé, és akaszd a gumiszalag egyik végét a kilincsre. Fogd meg a másik végét az érintett kezeddel, és tartsd a könyököt 90 fokos szögben. Húzd a szalagot a tested felé két vagy három hüvelyknyire, és tartsd öt másodpercig. Ismételd meg 10-15 alkalommal, naponta egyszer.
Aki hajlamos a vállfájdalomra, annak mindenképp érdemes a vállat terhelő sportokat (mint pl. a tenisz vagy a súlyemelés) nagyon óvatosan űzni. A kiújulás megelőzése érdekében mindenképp végezz olyan gyógytornát, amely a vállat mozgató izmokat erősíti, ugyanakkor megőrzi az ízület szabad mozgástartományát. A gyakorlatok elsajátításában és helyes kivitelezésében gyógytornász szakember tud segíteni.
Forrás: https://www.health.harvard.edu/pain/how-to-release-a-frozen-shoulder
